HBone+

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a ...

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a szupergyors adathálózati kísérleteikben

A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

 

Cambridge és Budapest, 2011 május 24 - Európa vezető szerepét erősítik meg, egyúttal a kontinens kutatási és felsőoktatási lehetőségeinek bővülését teszik lehetővé a minden eddiginél gyorsabb nagytávolságú információátvitelre irányuló világszínvonalú adathálózati fejlesztések.

 

Az Európai Kutatási és Oktatási Hálózatok (NREN-ek, National Research and Education Networks), valamint a GÉANT elnevezésű közös európai kutatói hálózatot működtető, Cambridge-i székhelyű DANTE szorosan együttműködve készülnek az európai nemzeti hálózatokon átívelő, eddig elérhetetlen 100 Gbit/sec sebességű információforgalmat megvalósító adatkommunikációs kapcsolatok lehetőségének a megteremtésére és kiaknázására.

 

A közös fejlesztés hozzájárul a tudományos kutatás legnagyobb globális kihívásaihoz kapcsolódó - egyebek mellett a környezettel, éghajlattal, energiaellátással, élelem- és vízellátással, gyógyítással összefüggő - tudományos kutatási feladatok sikeres megoldásához.

 

Az egyre nagyobb átbocsátóképességű adatkommunikáció igénye a kutatási munka jellegének lényeges megváltozásából következik. A tudomány nagy nyitott kérdései a kutatók hatalmas tömegű együttműködését és ennek következtében hatalmas mennyiségű digitalizált információ folyamatos áramlását feltételezik a szétszórtan elhelyezkedő, egymástól távol dolgozó tudományos kutatási közösségek kapcsolatában.

 

Európa nemzeti kutatói hálózatai jelenleg - 2011 tavaszán - többnyire 10 Gbit/sec (tízmilliárd információs egység másodpercenkénti szállítására képes) adatforgalmat használnak mind az országos, mind pedig az országok közötti kapcsolatokban. A legigényesebb kutatásokhoz azonban ez nem elegendő. Néhány relációban sikerrel beindult ugyan a 40 Gbit/sec forgalom, de a nagy áttörés 2012-re várható, amikor a kutatói hálózat legfontosabb adat-útjain a sebesség eléri a 100 Gbit/sec értéket. Addig azonban intenzív fejlesztési és kísérleti munkára van szükség a DANTE és a közreműködő NREN-ek részéről.

 

Európa vezető NREN-jei (a német DFN), a francia RENATER, a brit JANET, a Holland SURFnet, valamint a skandináv országokat képviselő NORDUnet) mellett ebben a munkában a magyarországi kutatói hálózatot 25 éve fejlesztő és üzemeltető NIIF Intézet is sikerrel vesz részt. Az európai élvonal tagjaként a legjobbakkal együtt dolgozik a 40 és 100 Gbit/sec átviteli kapacitás elérésén és a nagyságrendnyi sebességnövelés megvalósításán.

 

"A kutatásban meghatározó jelentőségű nemzetközi együttműködés drámai kiszélesedése és a tudomány új, információfeldolgozásra épülő módszerei robbanásszerű növekedést hoznak a nagytávolságú információforgalomban." mondta el Matthew Scott, a DANTE igazgatója, hozzátéve, hogy "Európa NREN-jei és a DANTE vállvetve dolgoznak annak érdekében, hogy a kontinens 40 milliós kutatási közössége a szétszórtan elhelyezkedő tudományos és felsőoktatási intézményeket végponttól végpontig tökéletesen működő infrastruktúrával és szolgáltatásokkal ellátva megerősítsék Európa globális vezető pozícióját a kutatói hálózatok terén".

 

Az NIIF Intézet, ellátva a magyar NREN funkcióját, az optikai információátviteli technológiára épülő HBONE+ hálózat kiépítésével éppen időben érkezett el a 40 és 100 Gbit/sec sebességű kísérletek finiséhez. A magyarországi kutatói hálózat így a világviszonylatban vezető helyet elfoglaló Európa élvonalában haladva nyújt a hazai kutatóknak ugyanolyan információs infrastruktúrát, mint nyugat-európai partnerei. A nagysebességű, az internet szokásos jellemzőin messze túlmutató, hibrid technológiát alkalmazó hálózat, valamint az erre épülő szuper-számítástechnikai szolgáltatásokat is nyújtó kutatói hálózat jelentősége abban áll, hogy a kutatás-fejlesztésben, az ország innovációs lehetőségeiben, végső soron a Magyar gazdasági versenyképesség alakításában jelentős szerepet játszik.

 

"Az NIIF Intézet által fejlesztett és üzemeltetett kutatói hálózatban 2010 decembere óta már 10 db 40 Gbit/sec sebességű átviteli szakasz működik" mondta Mohácsi János, az NIIF Intézet hálózatfejlesztési igazgatóhelyettese, majd hozzátette, hogy "2011 második felében már a 100 Gbit/sec tesztek is beindulnak, amelyekben a HBONE+ projekt hálózati berendezéseinek szállítói is részt vesznek. Az NIIF Intézet nyugat-európai kutatói hálózati partnereivel párhuzamosan végzett tesztek célja, hogy az NIIF Intézet által működtetett kutatói hálózati infrastruktúrán és annak szolgáltatásain keresztül ugyanazok a feltételek álljanak a hazai kutatók rendelkezésére, mint nyugat-európai társaiknak. Az információs infrastruktúrára és a hálózati szolgáltatásokra vonatkozó igények ugyanis itthon ugyanolyan gyorsan nőnek, mint Európa és a világ legfejlettebb régióiban. A német, francia, brit, holland, skandináv kutatói hálózatokkal való együtt haladás azért is fontos, mert a nagy kutatási projektek mindenkori igényei szerint kialakítandó nagysebességű információs útvonalak általában több országot érintenek és fontos a nemzeti kutatói hálózatok összekapcsolásának zökkenőmentessége, a szolgáltatási paraméterek illeszkedése."

 

A kutatói hálózat és a kutatás-fejlesztés-innováció fentebb vázolt információs infrastruktúrája nagyszerű lehetőségeket és valóban világszínvonalú adottságokat biztosít az országnak a kutatás-fejlesztés-innováció tekintetében. Felépítése, szolgáltatásai - a több mint 30 európai társ-NREN-hez hasonlóan - a kutatási alkalmazásokra vannak optimalizálva és más alkalmazási körben nem is érvényesülhetnek. Ez az oka annak, hogy a kutatói hálózatok Európa-szerte (de a világ más fejlett régióiban is) speciális szereppel bírnak és megkülönböztetett kezelésben is részesülnek. Így lehetnek előretolt bástyái hazájukban az informatikai fejlődésnek és így biztosíthatnak országukban élvonalbeli feltételeket a kutatás és az innováció számára, versenyképességet a gazdaság egésze részére.

 

Az NIIF Intézet büszke az elért eredményekre, a kiépített speciális infrastruktúra - a kutatás-fejlesztés mellett a felsőoktatás, a közgyűjtemények kollektíváit is magába foglaló - közel 700.000 hazai alkalmazója pedig bízik benne, hogy a nemzetközi összevetésben is rendkívül kedvező helyzet stabilitása és fenntarthatósága töretlen marad az elkövetkezőkben is.

 

A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009-2011 között valósít meg, a TIOP 1.3.2 és KMOP-4.2.1/A_2 projektek keretében, európai uniós források bevonásával. A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ projekt 4.2 MdFt-jának mintegy felét teszi ki.

HBone+ legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ Feliratkozás a Hbone+ hírlevélre

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Győrben

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre 2012. június 4-én:

Helyszín: Széchenyi István Egyetem, 9026 Győr, Egyetem tér 1. E Épület, VIP terem

A HBONE+ adattároló hálózatának újabb mérföldköve - 2,5 Pbyte

Az NIIF Intézet gondozásában 2009-ben indult HBONE+ elnevezésű projekt egyik célja egy országos méretű, elosztott adattároló infrastruktúra létrehozása a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, és közgyűjtemények számára.
A projekt elérkezett egyik utolsó mérföldkövéhez, az 1 Pbyte tömörítetlen, 1.5 Pbyte tömörített tároló kapacitással rendelkező kazettás-szalagos egység átadásához.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Pécset

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre

Időpont: 2012. február 23. csütörtök, 11.00 - 15.00 Helyszín: Pécsi Tudományegyetem, Gazdasági Főigazgatóság - Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B, Fsz./A.

Bővül az eduID

A Magyar Tudományos Akadémián is bevezetésre kerül az eduID azonosítás; újonnan kiépülő és átalakítandó rendszereiknél már elvárás a föderatív beléptetés lehetősége. AAI rendszerük első elemeinek fejlesztése és üzembe állítása az NIIFI segítségével még tavaly ősszel megtörtént, a szélesebb körű bevezetés és üzemeltetés előtt azonban szükségesnek látszott, hogy a helyi informatikus kollégákkal a föderatív azonosítás mélyebb aspektusait, a gyakorlati megvalósítás különböző módjait, a egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait áttekintsük. Ezért NIIFI a HBONE+ projekt keretében 2012.

Átadásra került a Debreceni Egyetemen a 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű ÚSZT projektje újabb mérföldkövéhez érkezett: a Debreceni Egyetemen üzembe állt egy 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz, amely a korábban átadott, a felhasználók körében azóta igen népszerűvé vált budapesti, dunaújvárosi, és soproni adatközpontokhoz hasonlóan tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására használható.

Szuperszámítógép oktatás indul!

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE TEK) és az országos akadémiai szuperszámítógép szolgáltatás gazdája, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) tisztelettel meghívja az alábbi tanfolyamra:

Cím: Vizualizáció és modellezés szuperszámítógép (HPC) környezetben

Időpont: 2011.12.08. (csütörtök)

Program:

Előadás a e-science Cafe roadshow-n

Az e-science roadshow 2011. november 14.-i előadásán mely reoadshow egy ismeretterjesztő előadássorozat a hazánkban elérhető Grid, Desktop Grid, Cloud, HPC és GPGPU elosztott informatikai kutatási infrastruktúrákról, előadást tartottunk a HBONE+ projektben létrehozott szuperszámítógép infrastruktúráról.

Stefán Péter: NIIFI HPC szolgáltatás

HBONE+ workshop a felhasználókkal

2011. november 9.-11. között megrendezésre került a HBONE+ workshop ahol a HBONE+ projekt fejlesztésének eredményei, valamint a felhasználók saját TIOP és KMOP projektjeinek az eredményei kerültek bemutatásra. A programot kerekasztal beszélgetések egészítették ki, ahol a felhasználók és a NIIF szakemberi közössen gondolkoztak a jövőbeli fejlesztésekről.

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben.

Audió-videó integráció a tárgyalóteremben

A HBONE+ (TIOP 1.3.2) projekt keretében több mint egy évvel ezelőtt került beszerzésre 30db professzionális tárgyalótermi high definition (HD) videokonferencia eszköz. A régi végpontokkal együtt így ma már kb. 140 helyszínen érhető el az IP alapú videokonferencia szolgáltatás. A modern berendezésekkel és a használatukat segítő infrastruktúrával tehát minden adott a hazai felsőoktatási, közgyűjteményi és akadémiai intézmények számára, hogy a minőségi videokommunikáció a napi oktatói-kutatói munka, illetve ügymenet részévé váljon.

Az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát

2011 október 4.-én az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát. A tanulmány lettölthető a csatolt állományok közül. Fényképek az eseményről.

KMOP 4.2.1A_2 projekt zárórendezvénye

Az NIIF Intézet befejezte az ÚMFT/ÚSzT KMOP 4.2.1/A_2 jelű kiemelt projektjének megvalósítását. Teljesült a projekt mindhárom célja:
• az országos kutatási és oktatási célú nagysebességű hibrid számítógép-hálózati infrastruktúra közép-magyarországi szegmensének kialakítása és fejlesztése,
• szuperszámítástechnikai szolgáltatások fejlesztése az országos rendszer részeként Közép-Magyarországon, továbbá
• elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetek fejlesztése a közép-magyarországi régióban.

2011. szeptember 26. "Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia IV.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia került negyedik alkalommal megrendezésre a Pannon Egyetem Georgikon karán Keszthelyen az NIIF Intézet szervezésében.
Időpont: 2011. szeptember 26. hétfő, 11.00 - 14.00 óra
Helyszín: PE Georgikon Kar (Keszthely, Deák F. u. 16.)

Tanfolyam a Szuperszámítógép felhasználóknak

2011. szeptember 22.-én tájékoztatót tartottunk a Szuperszámítógép felhasználóknak a Debreceni Egyetemen. A tanfolyamon Stefán Péter tartott előadást.

Videokonferencia oktatás felvétel

A HBONE+ projekt által támogatott videokonferencia oktatási és népszerűsítő program részeként összesen 10 felsőoktatási-kutatási helyszínen került sor egy kiadós felhasználói oktatásra és bemutatóra. Az oktatás célja elsősorban az volt, hogy a hallgatóságot megismertessük a rendelkezésre álló kollaborációs lehetőségekkel, valamint, hogy az esetlegesen meglévő - a technológiával szemben fennálló - felhasználói félelmeket feloldjuk.

Az oktatás felvételét a Videotoriumban tekintheti meg.

 

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a szupergyors adathálózati kísérleteikben

A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

 

Átadták Magyarország „legzöldebb” szuperszámítógépét: nagy teljesítményű feldolgozás energiahatékonyan

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének szegedi komponensét mutatta be az NIIF Intézet

2011. május 6-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás a Széchenyi István Egyetemen

A következő videokonferencia oktatást 2011. május 10-én 10 órai kezdettel tartjuk a győri Széchenyi István Egyetemen, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az vidkonfokt@sze.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

Interjú videokonferencia felhasználókkal

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) Felsőoktatási-kutatási videokonferencia oktatási és népszerűsítő programja riportokkal és helyszíni oktatásokkal folytatódott az elmúlt időszakban. A program érdekes elemei a videokonferencia felhasználói riportok, ahol a videokonferenciát napi szinten használó professzorok, tanárok, oktatók beszélnek a tapasztalataikról.

Videokonferencia oktatás Debrecenben (2 helyszín)

A következő két videokonferencia oktatási alkalom Debrecenben lesz, két egymást követő napon. Elsőként 2011. április 21-én 14 órai kezdettel az MTA ATOMKI-ban, majd pedig április 22-én 12:30-kor a Debreceni Egyetemen tartjuk meg az oktatást, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének a második tagját adta át az NIIF Intézet

2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás Salgótarjánban

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 14-én 14 órai kezdettel tartjuk a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre az NIIF Intézet vezetésével

Ismét világszínvonalú fejlesztéssel járul hozzá a nemzetközi  szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez. 2011. április 6-án megkezdődik az országosan négy helyszínen, mintegy kétéves fejlesztéssel felépített NIIFI szuperszámítógépek átadása.

Videokonferencia oktatás a Dunaújvárosi Főiskolán

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 6-án 13 órai kezdettel tartjuk a Dunaújvárosi Főiskolán, amelyre ismételten szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A Semmelweis Egyetemen tartott videokonferencia oktatásról

Videokonferencia oktatásAz NIIF Intézet által indított "Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program" első állomása a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ (Budapest, 9. kerület) új épülete volt. A videokonferencia felhasználói oktatást nagy érdeklődés övezte, kb. 50 oktató és kutató jött el, hogy meghallgassa Lengyel Miklós előadását a videokonferencia technológiában rejlő lehetőségekről.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

Mi az NIIF Program?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

Mi a HBONE+?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) sikeresen pályázott a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösséget kiszolgáló nagysebességű számítógép-hálózat és az arra épülő kutatás-fejlesztést támogató szolgáltatások fejlesztésére. A HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.