HBone+

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország ...

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül. A jelenlegi - immár bő 15 éve üzemelő - HBONE a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösség országos nagysebességű számítógép hálózata. A HBONE egy különcélú IP hálózat, amelyet a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet, rövid nevén NIIF Intézet működtet. A HBONE segítségével érhető el számos, a kutatást-fejlesztést és oktatást támogató szolgáltatás és alkalmazás. Ennek a HBONE hálózatnak és szolgáltatásainak az európai élvonalat célzó nagyszabású fejlesztésére irányul az új HBONE+ projekt. Alapvető feladata, hogy biztosítsa Magyarországon a tudományos kutatás, az innovatív fejlesztés, valamint a minőségi felsőoktatás területén az EU legfejlettebb országaihoz hasonló informatikai alapinfrastruktúrát. A projekt eredményeként kiépülő K+F infrastruktúra előmozdítja a hazai informatika általános fejlődését is. A HBONE+ projekt igazából két projektet ölel át a TIOP-1.3.2-08/1-2009-0001 és KMOP-4.2.1/A_2-2009-0001 projekteket, amelyeket az  Európai Unió társfinainszírozásában az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében valósítunk meg.

 

- Miért van szükség a HBONE+ projektre? A HBONE önmagában nem elegendő?

- A HBONE+ fejlesztés azért elengedhetetlen, mert a jelenlegi kutatói hálózati kapacitások és lehetőségek elérték a korlátjukat, az alkalmazott berendezések régiek, jelentős fejlesztés a NIIF hálózatában utoljára 2003-2004-ben történt. Az informatikában a fejlődés üteme hihetetlenül gyors, az intenzív fejlesztés elmaradása jelentős versenyhátrányt jelentene a magyar kutatás adottságai szempontjából. Az NIIF hálózata a magyar kutatást és felsőoktatást, valamint a közgyűjteményeket szolgálja ki, ha tehát nem fejlesztenénk, akkor ezek a közösségek mindennapjaikban érzékelnék, hogy az európai színvonaltól elmaradó hálózattal, azaz kutatási infrasrukturával rendelkeznek. Napjainkban a kutatók többsége már munkaeszközként használja az internetet. A fejlesztés fontos célja a fejlett európai kutatói hálózatokban már meglévő szolgáltatások meghonosítása mellett az, hogy a jelenlegi szolgáltatások színvonala fennmaradjon, ne lépjen fel degradáció az infrastruktúra jelenlegi adottságaiban és - ami ennek szükségszerű feltétele - ne váljon gyakoribbá a berendezések meghibásodása.

 

- Milyen területeket érint a projekt?

- A projekt négy fő területre terjed ki. Elsőként említeném az adathálózati infrastruktúra továbbfejlesztését, mégpedig az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat integráns részeként. Ez biztosítja az európai kutatói gerinchálózaton és a nemzeti hálózatokon keresztül a nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes kapacitásokhoz, egyedi nagyberendezésekhez (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központok) való távoli hozzáférést lehetővé téve dedikált nagykapacitású összeköttetések létesítését is. A következő terület a projekt hozzájárulása az elosztott nagykapacitású és nagysebességű számítási és adattárolási infrastruktúra kiépítéséhez a kutatás, az oktatás és az innováció számára. A harmadik terület a kutatás-fejlesztés hatékonyságát növelő és a virtuális kutatói környezet kialakítását lehetővé tevő, a nagytávolságú együttműködést támogató korszerű kollaborációs szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása (videókonferencia, VoIP). Végezetül az intézmények közötti kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló, szövetségi alapon működő azonosítási és jogosultságkezelési köztes infrastruktúra fejlesztését és alkalmazását kell említenem, amely az élvonalbeli szolgáltatásokhoz és az elosztott adatbázisokhoz való hozzáférés, valamint a korszerű alkalmazások hatékony támogatása kapcsán jelent fontos előrelépést.

 

- Kifejtené bővebben a fejlesztések lényegét? Kezdjük az elsővel!

- Az adathálózati infrastruktúra fejlesztésének eredményeként ún. "hibrid" adathálózat alakul ki, vagyis egy olyan optikai hálózati infrastruktúra jön létre, amely integrálja az IP alapú, tehát hagyományos internet típusú szolgáltatásokat a rugalmasan létesíthető, menedzselt pont-pont optikai összeköttetések lehetőségével. A hibrid technológia alkalmazása elengedhetetlen a kutatás-fejlesztésben használt nagyberendezések és központi adatbázisok távoli eléréséhez. További eredményként jelenik meg a kutatói hálózati fejlesztések során az új adathálózati protokollok és technológiák (pl. GMPLS) tesztelése, és az elterjesztésükben való közreműködés. A hibrid technológia alkalmazásával a kutatók úgy vehetnek részt a nagybonyolultságú távoli kísérletekben (a CERN részecskegyorsító működésére, a fúziós kísérletekre, a nanotechnológiai anyagvizsgálatokra stb. épülő közös kutatásokban), mintha az eszközök és az együttműködő partnerek egy helyen, egymás közvetlen közelségében, közvetlen kapcsolatrendszer keretében működnének együtt. Különösen fontos az ilyen magas igényű infrastruktúra megteremtése akkor, ha Magyarországon európai szempontból is kiemelt szerepet játszó nagy értékű kísérleti bázisok jönnek létre, melyek esetén a hibrid adathálózati infrastruktúra a befogadó intézménnyel szemben támasztott alapkövetelménynek tekinthető. Az adathálózati infrastruktúra fejlesztésével az egyre növekvő oktatási és kutatási igények kielégítése egyaránt lehetséges lesz. A projekt eredményeként bővül a nagysebességű felhordó hálózati kapacitás is, és elérhetővé válnak a korszerű hálózati és azokra épülő alkalmazási szolgáltatások az olyan felsőoktatási intézmények számára is, amelyek eddig csak egyszerű szélessávú technikával kapcsolódtak a hálózathoz.

 

- Másodikként említette a kutatás és az oktatás számára fontos, elosztott nagykapacitású számítási és adattárolási infrastrukturális fejlesztéseket. Ezek pontosan mit foglalnak magukba?

- Az intézmények egyre gyorsuló ütemben növekvő adattárolási igényeinek a biztonságos kiszolgálásához megbízható, költséghatékony, nagy teljesítményű elosztott adattárolási infrastruktúrára van szükség. Ezt az adattárolási igényt a fejlesztés eredményeként egy - a közelmúltban világszerte újdonságként megjelent - "cloud computing" architektúra segítségével tudjuk majd a felhasználóink rendelkezésére bocsátani, pl. adatmentési és adatbányászati célokra. Nem tévesztjük szem elől, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az európai kutatók meghatározó többsége (mintegy két-harmada) már 1 Tflops teljesítménynél nagyobb számítási erőforrásokhoz is hozzá tud férni, ami egyrészt jelentősen növeli Európa kutatási-fejlesztési potenciálját és versenyképességét, másrészt viszont kihívást is jelent a nemzeti - köztük a magyarországi - fejlesztések számára. A projekt eredményeként a Magyarországon elérhető kapacitás meg fogja haladni az 5 Tflops értéket, ami már biztosítani fogja a magyar kutatók versenyképességét. Mindezeken túl a szuper-számítástechnikai fejlesztések eredményeként Magyarország az európai szuperszámítógépeket és grideket integráló konzorciumoknak (PRACE, DEISA) is teljes jogú tagja lehet, így a hazai kutatók az Európai Unió keretében elérhető kapacitásokhoz is az eddigieknél jóval egyszerűbben tudnak majd hozzáférni.

 

- A együttműködést támogató konferencia rendszerek fejlesztése miből áll?

- A HBONE+ projekt egyik további célja, hogy az európai gyakorlatnak megfelelő és a nemzetközi kutatási együttműködést támogató valós idejű környezetet biztosítson, amely nagykapacitású videokonferencia-megoldásokkal és az együttműködést támogató eszközökkel segíti a térben egymástól távol elhelyezkedő kutató-fejlesztő csoportokat feladataik közös megoldásában. Ez különösen azért fontos, mert a tudományos célú, nagytávolságú szakmai utazások költsége és idő-igénye egyre inkább korlátozza a tényleges helyszíneken történő, közvetlen és közös kutatási együttműködést. További előnye a videokonferencia rendszerek alkalmazásának, hogy az utazások számának csökkentésével jelentős mértékben visszafoghatják a széndioxid kibocsátást. A tervezett fejlesztés eredményeként lehetőség lesz az elektronikus táv-kapcsolatokat kihasználó kollaborációs megoldások alkalmazására - akár a műszaki jellegű kutatási-fejlesztési munkák során, akár pl. a legújabb távgyógyászati szolgáltatások bevezetése és a korszerű orvosi oktatási módszerek alkalmazása terén. Az ilyen szolgáltatások országos szinten teszik lehetővé a távoktatást, a földrajzilag egymástól távol elhelyezkedő kutatócsoportok együttműködését (pl. projekt-rendezvények, közös kutatási együttműködések és kísérletek, szakértői bizottsági ülések stb. szervezését), valamint tágabb értelemben a távdiagnosztikát vagy éppen a távkonzultációt. A fejlesztések nem csak a már meglévő országos rendszerekhez, hanem a nemzetközi - elsősorban az európai - kutatói hálózatok által kialakított hasonló szolgáltatásokhoz is kapcsolódni fognak,.

 

- A negyedik területként említett köztes infrastruktúra fejlesztése pontosan mit jelent?

- A fejlesztés eredményeként kialakításra kerül egy szövetségi alapon működő azonosítási és jogosultság-kezelési infrastruktúra, mely lehetővé teszi nagy értékű, Európa csupán néhány intézményében elérhető, egyedi kutatási eszközök biztonságos összekapcsolását és integrált alkalmazását a kutatói hálózaton keresztül, Magyarországon is. Ezáltal az itthon és külföldön rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb hazai kihasználására is mód nyílik. Mivel a távoli számítási, tárolási és hálózati kapacitások elérhetőségét egy, az intézmények közötti szövetségi alapon működő nemzetközi azonosítási és jogosultság-kezelési infrastruktúra támogatja, az erőforrások rendkívül széles kör számára válnak elérhetővé, biztosítva a hosszú távon is fenntartható, ésszerű, és egyúttal a hatályos adatvédelmi szabályok betartását is szem előtt tartó üzemeltetés lehetőségét. Ily módon az egyetemi hallgatók képesek lehetnek pl. ismételt beiratkozási és regisztrációs procedúra nélkül áthallgatni a kurzusok között - másképp elérhetetlen tantárgyakat is megismerve és új ismereteket is elsajátítva.  Ez a szövetségi alapon működő infrastruktúra megfelelő keretet jelenthet - egyebek mellett - a korszerű e-learning megoldások számára is. A köztes infrastruktúra fejlesztésének egy további eredménye lesz, hogy az egyetemi és kutató intézeti polgárok képesek lesznek külön engedélyezési procedúra nélkül hozzáférni más - hazai és külföldi - egyetemek vezeték nélküli hálózataihoz ("eduroam" infrastruktúra), és a korábbiaknál jóval egyszerűbb és hatékonyabb módon tudják majd elérni a kutatási, könyvtári, vagy publikációs adatbázisokat (pl. EISZ). Mindezeknek a megoldásoknak a segítségével a hallgatói és oktatói rendszerek nem csak magyarországi, hanem európai szinten is átjárhatóvá válnak.

 

- Magyarországon a jelenleg rendelkezésre álló informatikai kapacitások eloszlása igen aránytalan, a főváros túlsúlya jellemzi. A tervezett fejlesztések mennyiben javítják az esélyegyenlőséget?

- Nagy mértékben javul az egész országra kiterjedő egyensúly, az infrastruktúra és a szolgáltatások földrajzi homogenitása. A HBONE már ma is egyenértékű hálózati hozzáférést biztosít az infrastruktúrához és annak szolgáltatásaihoz a tudományos kutatás és felsőoktatás valamennyi hazai képviselője, illetve intézménye számára. A kutatói hálózat homogenitása tehát jelenleg is, országos szinten is teljes esélyegyenlőséget garantál, megakadályozva bármiféle területi egyenlőtlenséget. A HBONE+ fejlesztés kapcsán ez az esélyegyenlőség jelentős mértékben erősödik, hiszen a fejlesztések jelentős része vidéken valósul meg. A vidéki városok és egyetemi központok nagy számban és komoly intenzitással vesznek részt a projektben - a telepítésre kerülő három szuperszámítógép például vidékre, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemre kerül. Az NIIF Intézetnek és az egész NIIF közösségnek egyébként is alapvető célja és már ma is érvényesülő elvi álláspontja, hogy a vidéki kutatók ne legyenek rosszabb helyzetben, mint a budapestiek. Megjegyzendő, hogy az ÚMFT 4,2 milliárd forintos támogatása az európai strukturális alapból történő beruházást eredményez, így az uniós szabályok értelmében éppen azokban a régiókban kerül sor kiemelt fejlesztésre, amelyek fejlettsége az európai átlag alatt van. Természetesen az európai átlag feletti fejlettségű közép-magyarországi régióban is sor kerül majd fejlesztésekre, de ezek kisebb mértékűek lesznek.

 

- Az elmondottakból következik,hogy a  HBONE+  jelentős  mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét. De vajon hozzájárulhat-e a projekt a gazdasági versenyképesség növeléséhez is?

- A projekt eredményei - a hálózati infrastruktúra rendelkezésre állásából fakadóan - a felhasználói közösség körében, közvetetten járulnak hozzá a humán közszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez. Ez a járulékos hatás nem szerepel ugyan a konstrukció elsődleges céljai között, de jelentősége túlmutat a primer alkalmazói körön, és az ország lakosságának szélesebb hányadát érinti. A  HBONE+ projekt közvetlen hatásaként nő - az ország gazdasági fejlődésében és versenyképességében kulcsszerepet játszó - kutatási és felsőoktatási közösség tevékenységének hatékonysága és színvonala. A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelésén keresztül pedig a projekt közvetlenül hozzájárul az innovációs folyamatok eredményességéhez és az ország gazdasági versenyképességének javításához, továbbá - a kulcsfontosságú európai folyamatokkal összhangban - az Európai Kutatási Övezet kialakításához, valamint az információs társadalom és a tudás-bázisú gazdaság fejlődéséhez is.

HBone+ legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ Feliratkozás a Hbone+ hírlevélre

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Győrben

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre 2012. június 4-én:

Helyszín: Széchenyi István Egyetem, 9026 Győr, Egyetem tér 1. E Épület, VIP terem

A HBONE+ adattároló hálózatának újabb mérföldköve - 2,5 Pbyte

Az NIIF Intézet gondozásában 2009-ben indult HBONE+ elnevezésű projekt egyik célja egy országos méretű, elosztott adattároló infrastruktúra létrehozása a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, és közgyűjtemények számára.
A projekt elérkezett egyik utolsó mérföldkövéhez, az 1 Pbyte tömörítetlen, 1.5 Pbyte tömörített tároló kapacitással rendelkező kazettás-szalagos egység átadásához.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Pécset

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre

Időpont: 2012. február 23. csütörtök, 11.00 - 15.00 Helyszín: Pécsi Tudományegyetem, Gazdasági Főigazgatóság - Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B, Fsz./A.

Bővül az eduID

A Magyar Tudományos Akadémián is bevezetésre kerül az eduID azonosítás; újonnan kiépülő és átalakítandó rendszereiknél már elvárás a föderatív beléptetés lehetősége. AAI rendszerük első elemeinek fejlesztése és üzembe állítása az NIIFI segítségével még tavaly ősszel megtörtént, a szélesebb körű bevezetés és üzemeltetés előtt azonban szükségesnek látszott, hogy a helyi informatikus kollégákkal a föderatív azonosítás mélyebb aspektusait, a gyakorlati megvalósítás különböző módjait, a egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait áttekintsük. Ezért NIIFI a HBONE+ projekt keretében 2012.

Átadásra került a Debreceni Egyetemen a 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű ÚSZT projektje újabb mérföldkövéhez érkezett: a Debreceni Egyetemen üzembe állt egy 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz, amely a korábban átadott, a felhasználók körében azóta igen népszerűvé vált budapesti, dunaújvárosi, és soproni adatközpontokhoz hasonlóan tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására használható.

Szuperszámítógép oktatás indul!

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE TEK) és az országos akadémiai szuperszámítógép szolgáltatás gazdája, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) tisztelettel meghívja az alábbi tanfolyamra:

Cím: Vizualizáció és modellezés szuperszámítógép (HPC) környezetben

Időpont: 2011.12.08. (csütörtök)

Program:

Előadás a e-science Cafe roadshow-n

Az e-science roadshow 2011. november 14.-i előadásán mely reoadshow egy ismeretterjesztő előadássorozat a hazánkban elérhető Grid, Desktop Grid, Cloud, HPC és GPGPU elosztott informatikai kutatási infrastruktúrákról, előadást tartottunk a HBONE+ projektben létrehozott szuperszámítógép infrastruktúráról.

Stefán Péter: NIIFI HPC szolgáltatás

HBONE+ workshop a felhasználókkal

2011. november 9.-11. között megrendezésre került a HBONE+ workshop ahol a HBONE+ projekt fejlesztésének eredményei, valamint a felhasználók saját TIOP és KMOP projektjeinek az eredményei kerültek bemutatásra. A programot kerekasztal beszélgetések egészítették ki, ahol a felhasználók és a NIIF szakemberi közössen gondolkoztak a jövőbeli fejlesztésekről.

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben.

Audió-videó integráció a tárgyalóteremben

A HBONE+ (TIOP 1.3.2) projekt keretében több mint egy évvel ezelőtt került beszerzésre 30db professzionális tárgyalótermi high definition (HD) videokonferencia eszköz. A régi végpontokkal együtt így ma már kb. 140 helyszínen érhető el az IP alapú videokonferencia szolgáltatás. A modern berendezésekkel és a használatukat segítő infrastruktúrával tehát minden adott a hazai felsőoktatási, közgyűjteményi és akadémiai intézmények számára, hogy a minőségi videokommunikáció a napi oktatói-kutatói munka, illetve ügymenet részévé váljon.

Az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát

2011 október 4.-én az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát. A tanulmány lettölthető a csatolt állományok közül. Fényképek az eseményről.

KMOP 4.2.1A_2 projekt zárórendezvénye

Az NIIF Intézet befejezte az ÚMFT/ÚSzT KMOP 4.2.1/A_2 jelű kiemelt projektjének megvalósítását. Teljesült a projekt mindhárom célja:
• az országos kutatási és oktatási célú nagysebességű hibrid számítógép-hálózati infrastruktúra közép-magyarországi szegmensének kialakítása és fejlesztése,
• szuperszámítástechnikai szolgáltatások fejlesztése az országos rendszer részeként Közép-Magyarországon, továbbá
• elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetek fejlesztése a közép-magyarországi régióban.

2011. szeptember 26. "Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia IV.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia került negyedik alkalommal megrendezésre a Pannon Egyetem Georgikon karán Keszthelyen az NIIF Intézet szervezésében.
Időpont: 2011. szeptember 26. hétfő, 11.00 - 14.00 óra
Helyszín: PE Georgikon Kar (Keszthely, Deák F. u. 16.)

Tanfolyam a Szuperszámítógép felhasználóknak

2011. szeptember 22.-én tájékoztatót tartottunk a Szuperszámítógép felhasználóknak a Debreceni Egyetemen. A tanfolyamon Stefán Péter tartott előadást.

Videokonferencia oktatás felvétel

A HBONE+ projekt által támogatott videokonferencia oktatási és népszerűsítő program részeként összesen 10 felsőoktatási-kutatási helyszínen került sor egy kiadós felhasználói oktatásra és bemutatóra. Az oktatás célja elsősorban az volt, hogy a hallgatóságot megismertessük a rendelkezésre álló kollaborációs lehetőségekkel, valamint, hogy az esetlegesen meglévő - a technológiával szemben fennálló - felhasználói félelmeket feloldjuk.

Az oktatás felvételét a Videotoriumban tekintheti meg.

 

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a szupergyors adathálózati kísérleteikben

A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

 

Átadták Magyarország „legzöldebb” szuperszámítógépét: nagy teljesítményű feldolgozás energiahatékonyan

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének szegedi komponensét mutatta be az NIIF Intézet

2011. május 6-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás a Széchenyi István Egyetemen

A következő videokonferencia oktatást 2011. május 10-én 10 órai kezdettel tartjuk a győri Széchenyi István Egyetemen, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az vidkonfokt@sze.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

Interjú videokonferencia felhasználókkal

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) Felsőoktatási-kutatási videokonferencia oktatási és népszerűsítő programja riportokkal és helyszíni oktatásokkal folytatódott az elmúlt időszakban. A program érdekes elemei a videokonferencia felhasználói riportok, ahol a videokonferenciát napi szinten használó professzorok, tanárok, oktatók beszélnek a tapasztalataikról.

Videokonferencia oktatás Debrecenben (2 helyszín)

A következő két videokonferencia oktatási alkalom Debrecenben lesz, két egymást követő napon. Elsőként 2011. április 21-én 14 órai kezdettel az MTA ATOMKI-ban, majd pedig április 22-én 12:30-kor a Debreceni Egyetemen tartjuk meg az oktatást, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének a második tagját adta át az NIIF Intézet

2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás Salgótarjánban

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 14-én 14 órai kezdettel tartjuk a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre az NIIF Intézet vezetésével

Ismét világszínvonalú fejlesztéssel járul hozzá a nemzetközi  szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez. 2011. április 6-án megkezdődik az országosan négy helyszínen, mintegy kétéves fejlesztéssel felépített NIIFI szuperszámítógépek átadása.

Videokonferencia oktatás a Dunaújvárosi Főiskolán

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 6-án 13 órai kezdettel tartjuk a Dunaújvárosi Főiskolán, amelyre ismételten szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A Semmelweis Egyetemen tartott videokonferencia oktatásról

Videokonferencia oktatásAz NIIF Intézet által indított "Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program" első állomása a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ (Budapest, 9. kerület) új épülete volt. A videokonferencia felhasználói oktatást nagy érdeklődés övezte, kb. 50 oktató és kutató jött el, hogy meghallgassa Lengyel Miklós előadását a videokonferencia technológiában rejlő lehetőségekről.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

Mi az NIIF Program?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

Mi a HBONE+?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) sikeresen pályázott a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösséget kiszolgáló nagysebességű számítógép-hálózat és az arra épülő kutatás-fejlesztést támogató szolgáltatások fejlesztésére. A HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.