HBone+

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a ...

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

- Mi indokolja a HBONE továbbfejlesztését, azaz a HBONE+ projektet?

- Az elmúlt másfél évtizedben a felsőoktatási infrastruktúra korszerűsítését és bővítését támogató - jelentős állami forrásokkal, illetve jelenleg PPP-konstrukciók segítségével megvalósuló - beruházások ellenére a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának bővülése országos szinten nem tartott lépést az ágazat expanziójával, valamint a gyorsütemű tudományos-technológiai változásokkal. A felsőoktatás hatékony működéséhez, valamint a felsőoktatási intézmények tudományos kapacitásainak a gazdasági folyamatokba és a kutatás-fejlesztésbe való bekapcsolásához szükséges kommunikációs és információs rendszer általában elavult vagy hiányzik. Különösen nagy ez a deficit a nemzetközi kutatási folyamatokba, illetve gazdasági életbe való bekapcsolódás tekintetében. A tudásalapú gazdaság kiépítése ugyanakkor az innovációs folyamat valamennyi láncszemében aktívabb, erőteljesebb részvételt követel a felsőoktatási intézményektől.

- Ez azt jelenti, hogy le vagyunk maradva?

- Nem. A magyarországi felsőoktatási és kutatási információs infrastruktúra már több mint 10 éve rendelkezik az európai kutatói hálózatokhoz is kapcsolódó, nagysebességű adathálózattal, amely az ország valamennyi régióját és minden intézményét eléri. A kutatás-fejlesztés és innováció számára biztosított információs infrastruktúra alapját a kor technikai színvonala szerint a nagysebességű és a legújabb technológiákat alkalmazó adathálózati infrastruktúra, a numerikus modellezést és szimulációt támogató számítási infrastruktúra és az elektronikus kollaborációs technológiák, valamint az ezen területeket hatékonyan összekapcsoló, köztes infrastruktúrák jelentik. Hazánkban a felsőoktatási és a kutatói közösséget alkotó mintegy 600 intézmény 600 ezer felhasználójának hozzáférési és számítási kapacitásigénye mára elérte a 2003-2004 során bővített gerinchálózati és számítási kapacitások maximumát. Ez az infrastruktúra a jövőben nem lesz képes teljes mértékben kielégíteni a TIOP, a TÁMOP és a KMOP Operatív Programok keretében tervezett nagyléptékű fejlesztések igényét. A fejlesztések eredményeként az egyetemeken, a GOP fejlesztések hatására felfutó K+F+I tevékenységek kapcsán pedig az innovációs pólusokban megnövekednek az adatforgalmi és emeltszintű szolgáltatások iránti igények.

- Milyen célkitűzéseknek állítottak a projekttel szemben?

- Elsődleges cél az oktatási és kutatási igények kielégítése további adathálózati bővítésekkel. Cél a jelenleg alkalmazott, 100%-os kihasználtsággal üzemelő, számítási és adattárolási infrastruktúra teljes megújítása. A fentieknek túl a kor technikai színvonalának és jogi előírásainak megfelelően biztosítanunk kell az Európai Kutatási Térséghez történő csatlakozás feltételeit; ez utóbbi nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hazai kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények a jövőben is valóban egyenrangú tagjaiként vehessenek részt az EU keretprogramjai által támogatott nagy nemzetközi projektekben. Végül kiemelt fontosságú,  hogy  a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, valamint partnereik között kialakítandó kollaboratív innovációs platformok biztosítsák az intenzív együttműködést igénylő nemzetközi kapcsolatok és intézményközi együttműködések lehetőségét, beleértve a legnagyobb európai kutató központokkal és egyéb nemzetközi kutatóhelyekkel kiépített kapcsolatokat is.

- Milyen szakmaterületre tagolódik a projekt?

- Elsőként említeném a hibrid adathálózati infrastruktúra kialakítását a hazai felsőoktatási és kutatói hálózati infrastruktúra fejlesztésében. Ez integrálja az IP alapú szolgáltatásokat a menedzselt pont-pont optikai sötétszál összeköttetések lehetőségével, támaszkodva a szolgáltatók már létező, illetve fejlesztés alatt álló távközlési infrastruktúrájára. Így a létrejövő hálózati infrastruktúra továbbra is az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat szerves része maradhat. Második terület a szuper-számítástechnikai és storage infrastruktúra fejlesztése az oktatás és innováció számára. Ezen belül jelenleg a kutatás és az oktatás számára rendelkezésre álló, szuper-számítástechnikai és elosztott számítási és adattárolási erőforrás-hálózati (grid) infrastruktúrának az igényeknek megfelelő szintre való továbbfejlesztése és jelentős szakmai modernizációja. Az AAI szolgáltatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése és integrációja a harmadik terület. Ez biztosítja a jelenleg érvényes jogszabályoknak és műszaki kor elvárásainak és lehetőségeinek is megfelelő, szövetségi alapon működő azonosítási és jogosultságkezelési köztes infrastruktúrát (AAI). Ez a szolgáltatás lehetővé teszi az alkalmazó intézmények számára például a grid erőforrásokhoz való biztonságos hozzáférést, az elosztott adatbázisok építését és alkalmazását, a távoli nagyberendezésekhez való hozzáférést, valamint az e-learning és egyéb támogató megoldások továbbfejlesztését. Végezetül a kollaborációs infrastruktúra fejlesztését említeném, amelynek során a konvergencia-régiókban a kutatás-fejlesztés hatékonyságát növelő és a virtuális kutatói környezet kialakítását lehetővé tevő, az együttműködést támogató további infokommunikációs rendszerek kialakítása és szolgáltatások minőségi fejlesztése történik meg, melyek biztosítják a hazai kutatás, fejlesztés, felsőoktatás és innováció számára az európai gyakorlatnak megfelelő együttműködést támogató, valós idejű környezetet.

- Milyen társadalmi-gazdasági-oktatáspolitikai hatás várható a projekttől?

- A fejlesztés számos jól definiálható társadalmi és gazdasági előnyt szolgál. A társadalmi előnyök között kiemelkedő a felsőoktatási tevékenységek színvonalának fejlődése, a versenyképes tudáshoz való hozzáférés biztosítása, amely a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb eszköze. Fontos várt társadalmi előny az információs társadalom létrejöttének támogatása, továbbá a fenntarthatóság kérdéskörével történő kiemelt foglalkozás. Utóbbi esetében a tervezett beruházás mintaszerűen tartja szem előtt a környezettudatos gondolkodás- és életmód terjesztését, és mérhetően csökkenti az egyetemi központok közötti illetve a külföldi utazások számát.
A Projekt a keretében létrejövő informatikai szolgáltatások ugyanakkor kiemelten szolgálják az információs társadalom létrejöttét, továbbá lehetővé teszik a régiókban az informatikai tudományos és K+F tevékenységnek koncentrált fejlesztését, nagy nemzetközi pályázatokban, kutatási együttműködésekben, kutatói hálózatokban történő részvétel erősítését. A fejlesztés lehetőséget teremt az informatika szoros összekapcsolódására a tudástermelés és az információs szolgáltatások világával.
A Projekt várt gazdasági előnyei elsősorban a tudományos-kutatási háttér fejlesztésének, a technológia-transzfer tevékenység bővülésének és a tudás-intenzív gazdaság fejlődésének támogatásában jelentkeznek. A beruházás emellett az élethosszig tartó tanulás támogatásával közvetlenül is hozzájárul az oktatáspolitikai célokhoz és a foglalkoztatás fejlődéséhez.
A Projekt legfontosabb gazdasági hatása a regionális gazdasági fejlődés szolgálata, annak közvetlen és közvetett támogatása. A Projekt megvalósításával a fejlesztett hálózati szolgáltatások az egyes kutatóközpontokban és felsőoktatási intézményekben mindenki számára egyenlő módon válnak hozzáférhetővé, az ország egész területén belül.

HBone+ legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ Feliratkozás a Hbone+ hírlevélre

HBone+ legfrissebb hírei

Befejeződött a HBONE+ projekt!

2012. szeptember 30.-án lezárult a HBONE+ projekt, a magyar felsőoktatás és kutatás egyik legátfogóbb országos projektje. A HBONE+ fejlesztéseinek köszönhetően az NIIF Intézet kinyitotta a kaput az európai kutatási együttműködésekre - értékelte a projekt eredményeit Nagy Miklós az ünnepélyes projektzárón.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Győrben

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre 2012. június 4-én:

Helyszín: Széchenyi István Egyetem, 9026 Győr, Egyetem tér 1. E Épület, VIP terem

A HBONE+ adattároló hálózatának újabb mérföldköve - 2,5 Pbyte

Az NIIF Intézet gondozásában 2009-ben indult HBONE+ elnevezésű projekt egyik célja egy országos méretű, elosztott adattároló infrastruktúra létrehozása a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, és közgyűjtemények számára.
A projekt elérkezett egyik utolsó mérföldkövéhez, az 1 Pbyte tömörítetlen, 1.5 Pbyte tömörített tároló kapacitással rendelkező kazettás-szalagos egység átadásához.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia Pécset

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" címűkonferenciánk újabb állomáson került megrendezésre

Időpont: 2012. február 23. csütörtök, 11.00 - 15.00 Helyszín: Pécsi Tudományegyetem, Gazdasági Főigazgatóság - Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B, Fsz./A.

Bővül az eduID

A Magyar Tudományos Akadémián is bevezetésre kerül az eduID azonosítás; újonnan kiépülő és átalakítandó rendszereiknél már elvárás a föderatív beléptetés lehetősége. AAI rendszerük első elemeinek fejlesztése és üzembe állítása az NIIFI segítségével még tavaly ősszel megtörtént, a szélesebb körű bevezetés és üzemeltetés előtt azonban szükségesnek látszott, hogy a helyi informatikus kollégákkal a föderatív azonosítás mélyebb aspektusait, a gyakorlati megvalósítás különböző módjait, a egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait áttekintsük. Ezért NIIFI a HBONE+ projekt keretében 2012.

Átadásra került a Debreceni Egyetemen a 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű ÚSZT projektje újabb mérföldkövéhez érkezett: a Debreceni Egyetemen üzembe állt egy 0.5 Pbyte kapacitású adattároló eszköz, amely a korábban átadott, a felhasználók körében azóta igen népszerűvé vált budapesti, dunaújvárosi, és soproni adatközpontokhoz hasonlóan tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására használható.

Szuperszámítógép oktatás indul!

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DE TEK) és az országos akadémiai szuperszámítógép szolgáltatás gazdája, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) tisztelettel meghívja az alábbi tanfolyamra:

Cím: Vizualizáció és modellezés szuperszámítógép (HPC) környezetben

Időpont: 2011.12.08. (csütörtök)

Program:

Előadás a e-science Cafe roadshow-n

Az e-science roadshow 2011. november 14.-i előadásán mely reoadshow egy ismeretterjesztő előadássorozat a hazánkban elérhető Grid, Desktop Grid, Cloud, HPC és GPGPU elosztott informatikai kutatási infrastruktúrákról, előadást tartottunk a HBONE+ projektben létrehozott szuperszámítógép infrastruktúráról.

Stefán Péter: NIIFI HPC szolgáltatás

HBONE+ workshop a felhasználókkal

2011. november 9.-11. között megrendezésre került a HBONE+ workshop ahol a HBONE+ projekt fejlesztésének eredményei, valamint a felhasználók saját TIOP és KMOP projektjeinek az eredményei kerültek bemutatásra. A programot kerekasztal beszélgetések egészítették ki, ahol a felhasználók és a NIIF szakemberi közössen gondolkoztak a jövőbeli fejlesztésekről.

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben.

Audió-videó integráció a tárgyalóteremben

A HBONE+ (TIOP 1.3.2) projekt keretében több mint egy évvel ezelőtt került beszerzésre 30db professzionális tárgyalótermi high definition (HD) videokonferencia eszköz. A régi végpontokkal együtt így ma már kb. 140 helyszínen érhető el az IP alapú videokonferencia szolgáltatás. A modern berendezésekkel és a használatukat segítő infrastruktúrával tehát minden adott a hazai felsőoktatási, közgyűjteményi és akadémiai intézmények számára, hogy a minőségi videokommunikáció a napi oktatói-kutatói munka, illetve ügymenet részévé váljon.

Az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát

2011 október 4.-én az Európai Bizottság szakértői csoportja publikálta a "Knowledge withour Borders - GÉANT 2020" tanulmányát. A tanulmány lettölthető a csatolt állományok közül. Fényképek az eseményről.

KMOP 4.2.1A_2 projekt zárórendezvénye

Az NIIF Intézet befejezte az ÚMFT/ÚSzT KMOP 4.2.1/A_2 jelű kiemelt projektjének megvalósítását. Teljesült a projekt mindhárom célja:
• az országos kutatási és oktatási célú nagysebességű hibrid számítógép-hálózati infrastruktúra közép-magyarországi szegmensének kialakítása és fejlesztése,
• szuperszámítástechnikai szolgáltatások fejlesztése az országos rendszer részeként Közép-Magyarországon, továbbá
• elosztott szövetségi alapú azonosítási és jogosultságkezelési környezetek fejlesztése a közép-magyarországi régióban.

2011. szeptember 26. "Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia IV.

"Új lehetőségek a kutatói hálózatban" című konferencia került negyedik alkalommal megrendezésre a Pannon Egyetem Georgikon karán Keszthelyen az NIIF Intézet szervezésében.
Időpont: 2011. szeptember 26. hétfő, 11.00 - 14.00 óra
Helyszín: PE Georgikon Kar (Keszthely, Deák F. u. 16.)

Tanfolyam a Szuperszámítógép felhasználóknak

2011. szeptember 22.-én tájékoztatót tartottunk a Szuperszámítógép felhasználóknak a Debreceni Egyetemen. A tanfolyamon Stefán Péter tartott előadást.

Videokonferencia oktatás felvétel

A HBONE+ projekt által támogatott videokonferencia oktatási és népszerűsítő program részeként összesen 10 felsőoktatási-kutatási helyszínen került sor egy kiadós felhasználói oktatásra és bemutatóra. Az oktatás célja elsősorban az volt, hogy a hallgatóságot megismertessük a rendelkezésre álló kollaborációs lehetőségekkel, valamint, hogy az esetlegesen meglévő - a technológiával szemben fennálló - felhasználói félelmeket feloldjuk.

Az oktatás felvételét a Videotoriumban tekintheti meg.

 

Erősödik az európai kutatói hálózatok összefogása a szupergyors adathálózati kísérleteikben

A nemzeti kutatói hálózatok 100 Gbit/sec sebességű tesztjei a távoli végpontok közötti nagykapacitású adatkapcsolatok lehetőségét készítik elő Európában

 

Átadták Magyarország „legzöldebb” szuperszámítógépét: nagy teljesítményű feldolgozás energiahatékonyan

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének szegedi komponensét mutatta be az NIIF Intézet

2011. május 6-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és Szegedi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer harmadik elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás a Széchenyi István Egyetemen

A következő videokonferencia oktatást 2011. május 10-én 10 órai kezdettel tartjuk a győri Széchenyi István Egyetemen, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az vidkonfokt@sze.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

Interjú videokonferencia felhasználókkal

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) Felsőoktatási-kutatási videokonferencia oktatási és népszerűsítő programja riportokkal és helyszíni oktatásokkal folytatódott az elmúlt időszakban. A program érdekes elemei a videokonferencia felhasználói riportok, ahol a videokonferenciát napi szinten használó professzorok, tanárok, oktatók beszélnek a tapasztalataikról.

Videokonferencia oktatás Debrecenben (2 helyszín)

A következő két videokonferencia oktatási alkalom Debrecenben lesz, két egymást követő napon. Elsőként 2011. április 21-én 14 órai kezdettel az MTA ATOMKI-ban, majd pedig április 22-én 12:30-kor a Debreceni Egyetemen tartjuk meg az oktatást, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógép rendszerének a második tagját adta át az NIIF Intézet

2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek a hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhetően.

Videokonferencia oktatás Salgótarjánban

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 14-én 14 órai kezdettel tartjuk a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetében, amelyre szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe jön létre az NIIF Intézet vezetésével

Ismét világszínvonalú fejlesztéssel járul hozzá a nemzetközi  szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) a hazai kutatás-fejlesztés erősítéséhez. 2011. április 6-án megkezdődik az országosan négy helyszínen, mintegy kétéves fejlesztéssel felépített NIIFI szuperszámítógépek átadása.

Videokonferencia oktatás a Dunaújvárosi Főiskolán

A következő videokonferencia oktatást 2011. április 6-án 13 órai kezdettel tartjuk a Dunaújvárosi Főiskolán, amelyre ismételten szeretettel várunk minden oktatót, kutatót és hallgatót. Az oktatásra az oktatas@niif.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

A Semmelweis Egyetemen tartott videokonferencia oktatásról

Videokonferencia oktatásAz NIIF Intézet által indított "Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program" első állomása a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ (Budapest, 9. kerület) új épülete volt. A videokonferencia felhasználói oktatást nagy érdeklődés övezte, kb. 50 oktató és kutató jött el, hogy meghallgassa Lengyel Miklós előadását a videokonferencia technológiában rejlő lehetőségekről.

HBone+ az országos gerinchálózat

A HBONE+ jelentős mértékben növeli az ország tudományos versenyképességét - Interjú Mohácsi Jánosssal, a HBONE+ projekt vezetőjével

- Mi a HBONE+ ?

- Kicsit vissza kell tekinteni időben, hiszen a HBONE+ projektről nem beszélhetünk a HBONE hálózat ismertetése nélkül.

HBONE+ projekttel új lehetőségek nyílnak a felsőoktatásban és a kutatásban

A HBONE+ projekt hozzájárul az esélyegyenlőség javításához és a felsőoktatási szerkezeti átalakításához, hatékonyan segíti elő a tanulás lehetőségeinek kiterjesztését és a kutatás-fejlesztés változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodást - nyilatkozta Nagy Miklós a NIIF Intézet igazgatója.

Mi az NIIF Program?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói és felsőoktatási hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

Mi a HBONE+?

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) sikeresen pályázott a hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösséget kiszolgáló nagysebességű számítógép-hálózat és az arra épülő kutatás-fejlesztést támogató szolgáltatások fejlesztésére. A HBONE+ programot (TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A kiemelt projektek) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4,2 milliárd forinttal támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.