HBone+

Az NIIF videokonferencia hálózat nemzetközi alkalmazásai

Az NIIF videokonferencia hálózat nemzetközi alkalmazásai

 

Az NIIF videokonferencia megoldásai az elmúlt években leggyakrabban felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek közötti kommunikáció terén kerültek használatba. Belső megbeszélések, vezetői értekezletek, illetve regionális csoportmunkák és projektek esetén kifejezetten hasznos és kedvelt kommunikációs eszközzé vált a videokonferencia. Az NIIF rendszereken a havonta átlagosan 6-700 órás hívásmennyiségből kb. 50-60 órát tesznek ki a nemzetközi relációban megvalósított hívások, azaz jelenleg szinte minden tizedik hívás külföldi végpont felé irányul, földrajzilag főleg Németország, Spanyolország, Lengyelország, Olaszország és Hollandia irányába.


Az ilyen formán kiterjesztett videokonferencia felhasználás az alkalmazási területek tekintetében is kiszélesedett, előtérbe kerültek többek között az e-oktatási alkalmazások, amelyek eredményeképpen külföldi, olykor igen távoli előadók utazás nélkül, magas színvonalú technikai háttérrel tarthatták meg előadásukat, hazai vagy akár nemzetközi közönség előtt.
Általánosságban elmondható, hogy a tudomány nagy kihívásainak tartott problémák megoldásához a kutatás szereplői egyenként túlzottan korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek. Természetes tehát, hogy a kutatás finanszírozói a hatékony és gyors innováció lehetőségét elsősorban nemzetközi tudományos konzorciumokban látják. Ilyen területek például a részecskefizika, a fúziós energetika, a csillagászat, a rákkutatás, vagy a meteorológia, de említhetnénk a digitális kulturális örökség szolgáltatását és megőrzését is. Nem csoda, hogy az Európai Unió vagy más szervezetek támogatásával konzorciumban végrehajtott nemzetközi kutatási és fejlesztési projektek esetében mindennaposak a videokonferencián keresztül történő egyeztetések. Nyilvánvaló, hogy az ilyen együttműködésekben a videokonferencia eszközzel nem rendelkező intézmények eleve versenyhátránnyal indulnak.
A svájci-francia határon található CERN kutatóintézet működését a világ számos országa finanszírozza. A világ legnagyobb részecskegyorsítója, az LHC (Large Hadron Collider) működtetése és a rajta végzett számtalan kísérlet megtervezése és koordinálása elképzelhetetlen lenne videokonferencia nélkül. A CERN-ben az olajozott működést havi szinten több száz videokonferencia szolgálja. Természetesen magyar kutatócsoport is dolgozik a CERN-ben, akik ma már videokonferencia eszközök nélkül nehezen tudják elképzelni az otthon maradottakkal való kapcsolattartást. Hasonlóképpen ki lehet emelni a fúziós energetikai kutatások középpontjában álló - szintén nemzetközi konzorcium alkotta - ITER szervezetet, amely jelenleg a legnagyobb, fúziós energiát előállító kísérleti erőművet építi. Külön büszkék lehetünk rá, hogy olykor-olykor a NIIF videokonferencia rendszerei adtak helyt jelentős virtuális értekezleteknek. Az európai kutatói hálózatok (ld. NIIF és nemzetközi társai) együttműködési terepéül szolgáló GÉANT óriásprojekt szintén elképzelhetetlen lett volna videokonferencia nélkül. A NIIF videokonferencia szervere egymagában vagy 2000 órányi videóhívást szolgáltatott a GÉANT projekt számára.
Érdekességként lehet megemlíteni az egyik amerikai egyetem által évenként megrendezett Megaconference nemzetközi óriás-videokonferenciát. A komoly társadalmi eseménynek is beillő rendezvény a videokonferencia határokon átívelő, embereket, csapatokat összekötő képességeit demonstrálta. A Megaconference Amerikától Indiáig sok ezer - főként oktatási és kutatási szereplőt - kapcsolt össze egy-egy maratoni videokonferenciába, ahol mindenkinek lehetősége volt pár perc erejéig exponálnia magát. A konferencia infrastrukturális hátterének biztosításában az NIIF Intézet is részt vállalt, mint regionális videokonferencia szerver-szolgáltató.
A videokonferencia megoldásokban rejlő lehetőséget tovább erősíti az a tény, hogy az orvostudomány is egyre gyakrabban használja ezt a technológiát szakmai konzultációk, vagy akár éles műtétek esetében is. Az NIIF hálózatán több esetben került sor műtét külső helyszínre való közvetítésére, ahol is egy távoli csoport élőben követhette az adott operációt és a technika valós idejű működésének köszönhetően kérdéseket is feltehetett a műtétet vezető orvosnak. Jelenleg is folyamatban van néhány olyan fejlesztés, ahol a rendelőhelyiséghez illesztett videokonferencia a konzultációs lehetőségeket terjeszti ki. Ennek köszönhetően lehetőség van távoli specialista bevonására, röntgen- és más vizsgálati eredmények bemutatására és akár endoszkópos vizsgálat képének valós idejű továbbítására. Mindezt természetesen akár High Definition minőségben.
A sztenderd felhasználásokon túl olykor azonban furcsa kéréseknek vagy kívánalmaknak is eleget kell tenni. Nincs ok azonban megijedni, a videokonferencia még ezekben az esetekben is könnyen helyt állhat. Néhány évvel ezelőtt egy neves, AIDS kutatással foglalkozó argentin professzor kereste meg az NIIF Intézetet, mondván, hogy Budapesten tartózkodik egy konferencián, de közben Buenos Airesben kellene több száz ember előtt egy igen fontos előadást megtartania. Persze némi előkészítést követően a professzornak csak helyet kellett foglalnia egy székben Budapesten, a több száz néző pedig Buenos Airesben nézte a rezzenéstelen képet és a számítógépes prezentációt.
A fenti példák mind alátámasztják azt a kialakult trendet, amely eredményeképpen a videokonferencia már nem csak a kiváltságosok számára, hanem bárki számára elérhető, aki internet eléréssel rendelkezik. Ez a technológia már koránt sem a jövő víziója, a videokonferencia különböző megoldásai évek óta a napi kommunikációs rutin részei, mind az üzleti életben, mind a privát célú felhasználások tekintetében. Felgyorsult életünkben lassan extrém kihívásnak tekinthetjük erőforrásaink optimális felhasználását, így megnyílik az érdeklődés az innovatív technológiák felé. A videokonferencia egy minden környezetbe könnyen integrálható, minőségi kommunikációs eszköz, amellyel nem csak pénzt, de időt, olykor bizony több órányi vagy napnyi munkaidőt és szabadidőt is megtakaríthatunk.

 

HBone+ legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ Feliratkozás a Hbone+ hírlevélre

HBone+ legfrissebb hírei

Szuperszámítógépek az akadémiai szférában - Interjú

"Az alapkutatás ma már a tudomány szinte valamennyi területén olyan nagy számítógépes feldolgozási teljesítményt igényel, amely sok esetben csak a kutatóintézetek országos vagy nemzetközi szintű összefogásával biztosítható. Az ilyen együttműködés kialakítására számos projekt indult az Európai Unióban, és a nyolcvanas évektől kezdődően ezt célozza hazánkban is az Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program.

Megjelent a HBONE+ projekt első hírlevele

Megjelent a HBONE+ projekt első hírlevele, melyben a beszámolunk a projekt nyitó eseményéről és interjút közlünk a Dr. Baja Ferenccel a MEH államtitkárával, Nagy Miklóssal az NIIF Intézet igazgatójáva és Mohácsi Jánossal a HBONE+ projek programirodavezetőjével. A hírlevél elérhető az alábbi csatolmányból. Ha a későbbi hírleveket is meg kívánja kapni, akkor azt az oldalsó menüben teheti meg, vagy  közvetlenül a NIIF levelezési lista szerverén.

Rólunk írták

Projekt záróesemény

IT-café

Nyugat-magyaországi Egyetem Storage átadó

IT-extreme

IT-business

Kisalföld

Elindult a HBONE+ projekt

2009. július 2-án (csütörtök) 11 órakor a Károlyi-Csekonics palotában ünnepélyes aláírással egybekötött nyitó eseménnyel útjára indult a HBONE+ program. A programot Dr. Baja Ferenc, infokommunikációért felelôs kormánybiztos, a MEH államtitkára, Dr. Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára Nagy Miklós, az NIIF Intézet igazgatója indította el.

HBONE+ projekt ünnepélyes programindító rendezvény és sajtótájékoztató

Ünnepélyes HBONE+ projektindító rendezvény és sajtótájékoztató 2009. július 2-án (csütörtök) 11 órakor a Károlyi-Csekonics palotában (1088 Budapest, Múzeum utca 17.).

Támogatási szerződés aláírása

2009. június 18-án került sor a TIOP 1.3.2 "Információmenedzsment a felsőoktatásban" és a KMOP 4.2.1A "Központi felsőoktatási információs infrastruktúra fejlesztése" (HBONE+) projektek támogatási szerződésének aláírására.


TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A pályázatok benyújtása

2008. augusztus 8-án az előzetesen kiírt határidőnek megfelelően beadásra kerültek a TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A projektek dokumentumai. A bírálatot és a hiánypótlást követően sor kerülhet a támogatási szerződés aláírására, majd a munka megkezdésére.

 

A Kormány döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről

A Kormány 2007. július 25-én döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről. Ennek során támogatást nyertek a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program által benyújtott programok. A felsőoktatást és kutatást támogató számítógép-hálózati infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok közül a TIOP 1.3.2 összesen 4,047 MrdFt, míg a KMOP 4.2.1A projekt 167 millió Forint támogatást nyert el.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.