HBone+

Audió-videó integráció az előadóteremben

Audió-videó integráció az előadóteremben

A felsőoktatás-kutatásban a videokonferencia technológia alkalmazása nem csupán a tárgyalótermekre korlátozódhat. Jogosan merül fel az igény, hogy az előadóteremben ülő - olykor nagyszámú - hallgatóságot kell összekapcsolnunk egy, vagy több távoli helyszínnel. Tipikus alkalmazások lehetnek a távoktatás, a csoportos távkonzultáció, órarendi óra kiterjesztése más campus helyszínekre, műtét közvetítése stb. Cikkünk első részében azt mutattuk be, hogy milyen audió-videó (AV) integrációs lehetőségeink vannak a tárgyalóteremben. A második részben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen megfontolások mentén érdemes megtervezni az előadótermi AV integrációt.

Nagyobb létszámú, olykor több száz fős előadótermek esetén is rendkívül fontos a terem audió-videó megoldásainak összehangolt integrációja. A tömeges előadások alapvető igénye, hogy az előadó és a prezentáció jól látható, valamint jól hallható legyen. Az alapvető igények mellett egyedi megoldásokkal bővíthetjük az előadóterem funkcióját, amellyel mind az előadók eszköztárát szélesíthetjük, mind a hallgatók kényelmét fokozhatjuk.

A megfelelő méretű megjelenítők kiválasztása az egyik legfontosabb tényező, amely méretét és technológiáját tekintve nagyban függ a terem adottságaitól. Az előadótermi megjelenítés leggyakoribb kiépítése a projektoros vetítés, amellyel megfelelő fényviszonyok mellett, nagy méretben is kiváló minőségű képet érhetünk el. Nagyobb méretű terem esetén több vetítési ponttal egészíthetjük ki a központi megjelenítőt, így a hátsó sorban helyet foglaló hallgatók is jól láthatják a prezentációt. A kiegészítő megjelenítők lehetnek szintén projektorok, vagy akár plazma/LCD kijelzők.

Az oktatási célú előadótermek alapvető prezentációs eszköze a fehér tábla, vagy interaktív tábla, amelyre szintén projektor vetíthet számítógépes tartalmat. Utóbbi esetében speciális digitális tollakkal, vagy akár saját kezünkkel írhatunk, jegyzetelhetünk a táblára, amely a vetített prezentációt annak megfelelően módosítja. Számos modell rendelkezik beépített nyomtatóval, így a módosított és elmentett prezentáció egésze, vagy az adott oldal akár azonnal nyomatható is. A digitális tábla videokonferencia rendszerrel is integrálható, így a vetített prezentáció videokonferencia alapú előadás alatt is megosztható.

Videokonferencia használat esetén fontos, hogy az előadó személye és a vetített prezentáció is egy időben látható legyen. Videokonferencia használathoz plazma/LCD kijelző használata javasolt, amely méretét tekintve szintén a terem adottságainak függvénye. A plazma/LCD kijelzőkön az előadó megjelenítése történik, akár életnagyságú méretben, akár nagyított állapotban. A videokonferencia alatt megosztott prezentáció megjelenítésére az óriás projektoros megjelenítés, vagy adott esetben digitális tábla használatával javasolt, így a fent leírt megoldás videokonferencia rendszerrel és plazma/LCD kijelzővel kiegészítve jól használható.

További hasznos kiegészítő lehet videokonferencia használat során, az előre programozott videokonferencia kamera pozíciók. Speciálisan erre a célra elhelyezett kameravezérlő (ún. preset) gombokkal egyetlen gombnyomásra választhatunk az előre beállított kamera pozíciók közül. A vezérlő gombok akár az előadói pulpitusban, akár egy központi vezérlőteremben elhelyezhetők, előbbi esetben az előadó, utóbbi esetben az operátor számára könnyen hozzáférhetően. Interaktív videokonferencia előadás közben gyorsan válthatunk az egyes pozíciók (pl. az előadóterem egyes részletei) között, ezzel is gyorsítva az előadás menetét.

Az előadó hangosítását számos módon valósíthatjuk meg. Amennyiben a terem adottságai engedik, rejtett hangszórók elhelyezésével a terem egészében megvalósítható a kiváló minőségű hangzás. Álmennyezet hiányában fali konzollal, külső hangszórók telepítésével valósíthatjuk meg ugyanezt. A hangszórók száma és teljesítménye a terem méretének és akusztikai tulajdonságainak függvénye. A teremben több beépített, illetve vezeték nélküli mikrofon helyezhető el, utóbbi esetében akár csíptetős, akár kézi kivitelben. Interaktív előadások, illetve hozzászólások esetén több kézi mikrofon használatával könnyíthetjük az előadások menetét.

Az előadóterem hangtechnikai megoldásainál meg kell említenünk az aktív zaj- és visszhangszűrést, amelyre nagy helyiségek esetén gyakran lehet szükségünk, hiszen a videokonferencia rendszerek akusztikai rendszerei átlagos teremmérethez vannak igazítva.  Nagyobb termek esetén elengedhetetlen több mikrofon és hangszóró kiépítése, amely esetében, szükséges kiegészítő megoldás nélkül gyakran elkerülhetetlen a visszhang és a zavaró háttérzaj. Egy speciális szűrőberendezés képes a többmikrofonos és többhangszórós használatból eredő visszhangot és monoton zajokat kizárni, így videokonferencia alatt is tiszta, jól érthető hangminőség érhető el, akár magasabb hangerő használata mellett is.

Az előadótermek esetében is fontos tényező a megfelelő notebook csatlakozási lehetőség, illetve az egyéb jelforrásokról (DVD lejátszó, TV, stb.) történő bejátszás lehetősége. Süllyesztett, könnyen használható csatlakozó építhető be bármilyen bútorzatba, így akár az előadói pulpitusba is, melyen prezentációs (VGA/HDMI/audió) és táp (220V) csatlakozások érhetők el.

Az előadótermekben lehetséges számos felhasználási terület eredményeképpen a technikai berendezések száma is gyakran megnövekedik, így sok esetben, egy időben akár több berendezést kell beüzemelni és használni. A kezelést megkönnyítve, intelligens teremvezérlő rendszer kiépítése javasolt, amelyen egy gomb megnyomásával akár több berendezés, több funkciója együttesen előhívható. Testreszabható kezelő felülete mélyebb műszaki ismeretek nélkül is könnyen kezelhető, így adott esetben technikai személyzet támogatása nélkül is válthatunk a terem funkciói között (pl. gombnyomásra válthatunk át prezentációról videokonferencia funkcióra, megváltoztatva a terem fényviszonyait, valamint a használt eszközök összetételét és állapotát). A vezérlő rendszer képes kezelni egy terem szinte összes berendezését, videokonferenciát, prezentációs eszközöket (projektor, motoros vászon), hangtechnikát, DVD lejátszót, TV tunert, klímaberendezést, árnyékolástechnikai eszközöket, stb.

Az előadók és előadások sokszínűsége gyakran megköveteli, hogy egy előadóterem széleskörű funkciót kiszolgálni képes technikai háttérrel rendelkezzen. Minél felkészültebb a terem, annál élvezhetőbb, egyedi előadások lebonyolítása valósítható meg, amely elengedhetetlen követelmény a 21. századi előadókkal szemben.

Cikkünk a Videokonferencia oktatási és népszerűsítő program keretében készült.

Szerző: Bakó Zoltán

 

HBone+ legfrissebb kép

HBONE+ projekt záróünnepség

HBone+ Feliratkozás a Hbone+ hírlevélre

HBone+ legfrissebb hírei

Szuperszámítógépek az akadémiai szférában - Interjú

"Az alapkutatás ma már a tudomány szinte valamennyi területén olyan nagy számítógépes feldolgozási teljesítményt igényel, amely sok esetben csak a kutatóintézetek országos vagy nemzetközi szintű összefogásával biztosítható. Az ilyen együttműködés kialakítására számos projekt indult az Európai Unióban, és a nyolcvanas évektől kezdődően ezt célozza hazánkban is az Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program.

Megjelent a HBONE+ projekt első hírlevele

Megjelent a HBONE+ projekt első hírlevele, melyben a beszámolunk a projekt nyitó eseményéről és interjút közlünk a Dr. Baja Ferenccel a MEH államtitkárával, Nagy Miklóssal az NIIF Intézet igazgatójáva és Mohácsi Jánossal a HBONE+ projek programirodavezetőjével. A hírlevél elérhető az alábbi csatolmányból. Ha a későbbi hírleveket is meg kívánja kapni, akkor azt az oldalsó menüben teheti meg, vagy  közvetlenül a NIIF levelezési lista szerverén.

Rólunk írták

Projekt záróesemény

IT-café

Nyugat-magyaországi Egyetem Storage átadó

IT-extreme

IT-business

Kisalföld

Elindult a HBONE+ projekt

2009. július 2-án (csütörtök) 11 órakor a Károlyi-Csekonics palotában ünnepélyes aláírással egybekötött nyitó eseménnyel útjára indult a HBONE+ program. A programot Dr. Baja Ferenc, infokommunikációért felelôs kormánybiztos, a MEH államtitkára, Dr. Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára Nagy Miklós, az NIIF Intézet igazgatója indította el.

HBONE+ projekt ünnepélyes programindító rendezvény és sajtótájékoztató

Ünnepélyes HBONE+ projektindító rendezvény és sajtótájékoztató 2009. július 2-án (csütörtök) 11 órakor a Károlyi-Csekonics palotában (1088 Budapest, Múzeum utca 17.).

Támogatási szerződés aláírása

2009. június 18-án került sor a TIOP 1.3.2 "Információmenedzsment a felsőoktatásban" és a KMOP 4.2.1A "Központi felsőoktatási információs infrastruktúra fejlesztése" (HBONE+) projektek támogatási szerződésének aláírására.


TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A pályázatok benyújtása

2008. augusztus 8-án az előzetesen kiírt határidőnek megfelelően beadásra kerültek a TIOP 1.3.2 és KMOP 4.2.1A projektek dokumentumai. A bírálatot és a hiánypótlást követően sor kerülhet a támogatási szerződés aláírására, majd a munka megkezdésére.

 

A Kormány döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről

A Kormány 2007. július 25-én döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről. Ennek során támogatást nyertek a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program által benyújtott programok. A felsőoktatást és kutatást támogató számítógép-hálózati infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok közül a TIOP 1.3.2 összesen 4,047 MrdFt, míg a KMOP 4.2.1A projekt 167 millió Forint támogatást nyert el.

Új Magyarország fejlesztési terv

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.